Már egy 1786-ban megjelent könyv két nemesi udvarházról (kúria) tudósít a mai Vácrátót területéről. A botanikai gyűjtemény elődjének számító tájképi kert első említése 1827-ből, a Géczy család birtoklásának idejéből származik. Valószínűsíthetően korábban csak egy átlagos, a természeti adottságokat jól kihasználó, ártéti ligeterdőre és folyami homokra épített „ánglus kert” lehetett a Sződrákos-patak felduzzasztott vize mellett.
1871-ben bojári gróf Vigyázó Sándor (1825-1921) vásárolta meg a birtokot, aki hatalmas vagyonát tovább növelte felesége, Podmaniczky Zsuzsanna (1838-1923) hozománya által is. Házasságuk kezdetén még jobbára Bécsben éltek, de a hazafias érzelmű Sándor hazakívánkozott, ezért az új birtokán már meglevő, az 1830-as években klasszicista stílusban épült, szabadon álló kastélyt 1872-ben eklektikus-historizáló stílusban átépíttette és a korízlésnek megfelelően bebútoroztatta. Az átépítés után a mozgalmas homlokzatú, romantikus, egyemeletes, toronyszobás épületben a folyosókon és előszobákon kívül 28 helyiség, ezen belül 24 szoba volt található. A kastélyt körülölelő 52 holdnyi területű kert átalakítására a legjobb hazai kerttervezőt, a József főhercegnek is dolgozó, híres Jámbor Vilmost hívta meg. Néhány évtized alatt Band Henrich Vilmos főkertész irányítása mellett, óriási költségekkel létrejött a dendrológiai gyűjtemény, valamint a múlt felé forduló, szentimentális életérzést kifejező kerti építményekkel a korstílusnak megfelelő stíluselemekkel rendelkező tájképi angolkert.
Vigyázó Sándor végrendeletében roppant vagyonát, könyvtárát, értékes műtárgygyűjteményét, négy vidéki kastélyát, városi lakó- és bérházait, palotáit, 28 ezer kataszteri hold földjét és jelentőségén túl értékes vácrátóti növénygyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Hét évvel később fia, Ferenc (1874-1928) Bécs mellett történt tragikus halála után azonban hosszú pereskedés indult el az örökös Bolza család és az Akadémia között a 20 millió aranypengős (ma kb. 75 milliárd forint) vagyonért. Az évekig tartó huzavonában Zichy Domokosné Bolza Mariette (1911-1996) 1936-ban Debreczeni Sándor pesti ügyvédnek eladta a birtokból a vácrátóti kastélyt és parkot. Az új tulajdonos nem csak az üvegházakat számolta fel, hanem sajnos lebontatta a rossz állagúnak ítélt 712 négyzetméteres tornyos kastélyt, és felépíttette helyette a ma is látható egyszerűbb, az akkori polgári ízlésnek megfelelő udvarház jellegű kúriát.
Csak a háborút követően, többszöri tulajdonoscsere után valósult meg az örökhagyók szándéka, és került az ingatlan az akadémia birtokába, hogy a területen 1952-ben megalakulhasson a mai napig működő Botanikai Kutatóintézet. A 182 éves, műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kertet, valamint az ország leggazdagabb tudományos élőnövény-gyűjteményét évente 80 ezer látogató tekinti meg.
Volentics Gyula
helytörténeti kutató
a magyar kultúra lovagja
0 Megjegyzések